2014. január 10., péntek

-Ha eddig nem is tudtuk, hogy ki ölte meg, te minek mondod el?-kérdeztem (szerintem) teljesen logikusan Stacey.
-Azért, mert...kellenek nekem segítők....-magyarázta.
-Szuper, hát, sok sikert hozzá!-mondta Stacey, és egy integetéssel elintézte az egészet. Az ajtó felé vettük az irányt.
-Várjatok!-szólt utánunk, és előttünk termett.
-Te..meg...hogy kerültél..IDE???-kérdeztem..lehet, hogy ő is vámpír?? vááááá!
-Nem mondhatom el, hogy mi a titkom..a lényeg, hogy most velem kell, hogy gyertek!-mondta, és megfogta a kezünket.
-Engedj el, nem vagyok a csajod!-mondta Stacey, és próbálta kirántani a kezeit Jake kezei közül, de nem sikerült neki..most újra megkérdezem..MIT IS KÉNE TENNÜNK?? Itt van velünk egy őrült pszihopata állat, és semmit nem tudunk tenni! Ez olyan mint egy rossz álom.
  5 perc múlva már a kocsijában ültünk. Kínos csend volt, mint általában a filmekben..Ki ez egyáltalán? Biztos, hogy Jake a neve??
-Mi a neved?-kérdeztem hirtelen.
-Jake, de te ezt tudod.
"-Biztosan nem az a neved"-gondoltam magamban.
-Tényleg, nem az...-mondta. Mintha, belelátna a ...fejembe! Már tuti, hogy vámpír!!-És egyébként, ki hozott magával savanyú uborkát?-szaglászott a levegőbe a Jake-nek hitt csávó.
-Én..-mondta Stacey sírva.
-Nyugi, kislány! Nem foglak bántani! Neked kell majd bántanod másokat!-vígasztalta "Jake".
-Ez nem segít!!!-ordibáltam, és mindenki elkezdett egyszerre beszélni!
EZ EGY KÉSZ RÉMÁLOM!
Békésen utaztunk, én már félig aludtam, amikor..egy kés jött át a kocsi ablakán..
-Mi a...?-kérdeztem jobban szemügyre véve..ez..meg akar minket ölni???!!!

2014. január 6., hétfő

-Mit akarsz tőlünk..?-kérdeztem hátrálva.
-Áhh, semmit..-mondta, és előhúzott egy papírt.
-Az meg mi?-kérdezte Stacey, közelebb menve.
-Stacey, gyere vissza..-rántottam vissza.
-Ez egy újság cikk..a meghalt nőről..-mutatta fel a lapot. Odaadta nekünk, mi meg elolvastuk. Ez állt benne:
LEGFRISSEBB HÍR
Ma halt meg. Tegnap halt meg, egy 38 éves nő, Amerikában, Los Angeles-ben. Nem lehet tudni, hogy miért halt meg, csupán, egy nagy harapás nyomot találtak a kórházban, a nyakán. Sajnos, a nő elhunyt, (akit egyébként Linda Swain-nek hívtak) és az egész család sajnálja a dolgot. A nő egy éjszakai buliból jött hazafelé amikor, (a rendőrök szerint) egy kutya, vagy farkas megtámadta.Bárki. bármit tud, értesítsen kérem minket!
-Ezt miért mutatod nekünk?-kérdeztem aggódva.
-Gondolom, ti is láttátok már ezt az újságcikket.-bólintottunk, mivel a mi kis rideg városunkban is vannak ám hírek!-Szóval..hallgatnotok kéne..mivel..tudom, hogy ki volt az, aki megölte ezt a nőt..és biztosan nem egy kutya..-ezen elgondolkoztam. Hiszen, láttam az Alkonyatot, és azóta hiszek a természet feletti lényekben! Tudom,őrültség, de akkor is..Ekkor bedobta az újságpapírt a kandallóba, ahol eddig tűz éget..Stacey ijedten rám nézett..nem is tudtunk mit kéne tennünk...elfutni?? Vagy meghallgatni, hogy mit akar?? Mind a kettő veszélyes lett volna.
 

2014. január 4., szombat

Milyen hülye vagyok!h

Mikor odaértünk, Jake már ott várt minket.
-Sziasztok!-köszönt nekünk kedvesen.
-Szia!-köszöntem én is.
-Szijjjjaa, és Stacey vagyok, Meli lb-je.-mutatkozott be nyávogósan Stacey.
-Szia, Jake vagyok.-mondta és kezet ráztak.-Mehetünk?
-Persze!-bólintottunk, és sétálgatni kezdtünk.
Kb. 10 percig sétálgattunk a parton, meg beszélgettünk, amikor Jake terelni kezdte a témát:
-Figyeljetek. Be kéne szállni, az én kocsimba, mert mutatni akarok nektek egy szuper helyet!-mondta. Ezen egy kicsit elgondolkodtam. Miért nem tudunk gyalog menni? Hiszen az a lényeg, hogy mutassa meg, nagyjából egész Los Angeles-t.
-Hááát..lehet hogy Melissa apukája..-kezdett magyarázkodni Stacey.
-Nem, dehogyis. Menjünk!-szakítottam félbe, mert Jake-kel akartam lenni. Olyan helyes!
-Rendben,ott parkolok!-mutatott egy tök menő kocsira. Odamentünk, és beszálltunk. Mind a ketten hátra ültünk.
-És...? Hova viszel minket?-kérdeztem.
-Legyen titok.
***10 perc múlva.
Egy sikátorba értünk..azt sem tudtam, hogy hol vagyunk..
-Gyertek lányok, menjünk fel hozzám, mert fent felejtettem valamit, amit nagyon kéne használnom!-invitált minket Jake.
-Biztos a dilibogyó kapszuládat..-mondta halkan Stacey, mire kicsit röhögtem, de végül meggyőzött minket Jake, és felmentünk..Miért kellett nekem olyan naivnak lennem??
-Itt az én lakásom!-mondta, és beléptünk. Jó kis kecó volt, meg kell hagyni.
-Király.-mondtam.
-Ahha, de menjünk már!-mondta Stacey. Nem tudom mitől félt, általában én vagyok a félősebb de mindegy..
-Egy pillanat és jövök!-mondta Jake, és berohant a szobájába.
-Nyugi, Stacey. Nem lesz semmi gond...-bíztattam, de én magam is egy nagyon kicsit féltem, nem is tudom mitől..elfogott az ösztönös ijedtség..
-Áááh..nem..-nyugtatta magát is Stacey.
-Végülis, ő is annyi mint mi! És csak nem bántana!
-Honnan tudod? Nem is ismered!-emlékeztetett..ezt mondjuk igaz! Milyen hülye vagyok! Minek jöttem fel egy ismeretlen csávó lakásába??????
-láááányoook..-mondta egy ijesztő hang, és kijött Jake, egy késsel a kezében..

2014. január 3., péntek

Egy helyes fiú

Egyszer csak csengettek..
-Nyitom.-mondtam.
Rohantam a szobaajtónkhoz, és egy jóképű fiúnak nyitottam ajtót.
-Szia!-köszönt sármosan.-Én Jake vagyok, egy idegenvezető..ti turisták vagytok?
-Szija, Melissa vagyok. :) Ahha.-nyújtottam a kezemet, és túl voltunk a bemutatkozáson.
-Ha gondolod, körbe vezethetlek titeket, Los Angeles utcáin. Itt a névjegykártyám.-nyújtott át egy fehér cetlit, amin a neve és a telefon száma állt.
-Oké, köszi. Majd keresünk.-mondtam, és elmerengtem abban a gyönyörű kék szempárjába..
-Akkor, szia!-köszönt el boldogan...amit sajna észre sem vettem..ezért 5 percen keresztül álltam az ajtóban.
-Melissa! Ki volt az?-ordított nekem Stacey, amikor már fel eszméltem.
-Jaaa, senki, csak Jake..-mondtam, és vigyorogva leültem az ágyamra.
-Az ki?-kérdezte mosolyogva.
-Senki, senki.-mondtam, és kimentem a telefonhoz.
-Mit csinálsz?-kérdezte Stacey, és utánam jött.
-Felhívom, hogy vezessen minket körbe LA-ben.-mondtam el  a tervet, és beütöttem a számot.
-Háló?-kérdezte a telefonba, azt hiszem Jake.
-Szia, Jake. Melissa vagyok, kb. 5 perce beszéltünk itt, a hotelben.-tájékoztattam.
--Jajj, szia! Máris hívtatok?
-Persze, nincs kedvünk itthon ülni..-mondtam, de magamban semmi kedvem nem volt menni, csak látni akartam.
-Oké, akkor találkozzunk a tengerparton, a Grill strandnál.-mondta, és letette.
-Na, indulunk?-kérdeztem izgatottan, és felvettem a táskám.
-Nem akarsz felvenni bikinit, vagy valamit?-kérdezte Stacey.
-Ja, de..-mondtam, és felvettünk bikinit, majd elindultunk..bárcsak ne mentünk volna..

2014. január 2., csütörtök

Felfedeztük az otthonunkat

11:33 Los Angeles, Repülő tér

-Megjöttünk, lányok!-mondta boldogan apu, és tovább mentünk. El kell ismernem..gyönyörű volt a táj!! Mindenhol pálmafák, meg süt a nap ezerrel. Ebben csak az volt a rossz, hogy egy kis városból jöttünk, (és amúgy is)  fehér bőröm könnyen le tud égni..Stacey-nek persze tök jó! Neki szép kleor bőre van! 
-Annyira jó itt! Ezerszer jobb mint otthon abban a fénytelen lyukban!-lelkendezett Stacey.
-Ahhj, mikor ér már ide értünk a taxi?-nyafogtam, mert már kint álltunk a napon, és nem volt kedvem leégni, vagy napszúrást kapni..
-Mindjárt, drágám.-nyugtatott apa, és a fejemre nyomott egy "Kanada" feliratú basboll sapit.
-Apa!!-mondtam, jelezve, hogy ez vérciki..
-Ne izélj már, Meli.-mondta és ő meg felvette az LA-s sapiját, ami ismerjük el, neki nagyon jól állt!
-Nézzétek lányok! Ott a taxi!-intett apa, hogy menjünk. Beraktuk a csomagokat a kocsi csomagtartójába, és beszálltunk.
-Hello. A Csillag Hotelbe, legyen szíves.-mondta apu, és átnyújtotta a pénzt a sofőrnek.
***Hotel szobánkban.
-Jujj, de jó kis ágy!-dőlt le Stacey az ő ágyára.
Én is leraktam az én cuccom, és a naplómat egyből a párnám alá rejtettem, nehogy bárki is megtudja, hogy elhoztam.
-Hoztál valami újságot?-kérdezte Stacey.
-Dehogyis, csak regényt.-emeltem fel az Alkonyat 3. részét.
-Jajj, már, Meli! A strandra nem viheted le ezt..inkább ezt!-emelte fel azt hiszem a legújabb IM-et.
 

Utazás

Nyári nap volt, emlékszem..minden jónak bizonyult..vagyis csak tűnt..
-Kislányom, indulunk!-szólt fel nekem apa.
-Jó, megyek már.-ordítottam neki vissza idegesen, és levittem a lépcsőn a bőrőndjeimet. Mint minden évben, most is indultunk az idei nyaralásunkra..ami nekem általában..egy kín szenvedés..általában New York-ba megyünk, mert apunak a szerződése mindig oda szól, de most kivételesen, jön a legjobb barátnőm is, Stacey (Sztészi) ezért apu változatos nyaralást akar. Los Angeles-be megyünk! Ez Stacey-nek talán szuper lehet, de én egyáltalán nem szeretem az ilyen "kiruccanásokat". Sokat kell utazni, meg minden, és amúgy sem rajongok a strandért.
-Szuper lesz, Meli, nem gondolod?-kérdezte tőlem Stacey a repülőn ülve.-Lehet, hogy belebotlunk mindketten álmaink férfiába!
-Jajj, Stacey ne álmodozz már! Nem lesz itt semmi románc, max. neked! Egyáltalán LA-ben mit fogunk csinálni?-kérdeztem mert tényleg nem tudtam. Gondolom, apa majd megy valami hülyeséget kajtatni (mint minden évben) mi meg valahol a hotel szobában fogunk kuksolni.
-Ez lesz az idők legeslegjobb nyaralása, kislányom! Én majd megyek múzeumokba, ti meg majd mentek várost nézni, meg strandra, goolfozni, stb. Hát nem csodás?-kérdezte apu ránk szegezve a tekintetét. Mielőtt megszólalhattam volna, hogy "nem apa, ez nagyon gáz lesz" Stacey egyből örvendezni kezdett:
-Ez nagyon király lesz! Köszönöm, Mr. Osborn, hogy eljöhettem én is!
-Igazán nincs mit!-mondta, és rám nézett.-Na, mosolyogj már egy kicsit!-ezzel egy vigyort erőltettem a képemre.-Ez, az! Rendben.
Kicsit még beszélgettünk Stacey-vel, de engem valahogy nem kötött le a manikür meg a pedikür..bedugtam a fülhallgatóm, és az egész utazást végig hallgattam, a Linkin Parkkal, meg ezekkel a cool számokkal! Csak egyszer fosztottak meg ettől, amikor a hölgy kérdezte, hogy nem kérek-e mogyorót..elfogadtam, és tovább hallgattam.Kicsit hallottam, ahogy apa és Stacey áradozik arról, hogy milyen jó lesz ez a nyaralás..bárcsak ne kiabálták volna el...

Írónő és a tartalomjegyzék

Sziasztok! Én lennék az írónő, Katona Vanessza. :)

Tartalomjegyzék:

Ez a történet egy horror sztori..Gyerekek, takarjátok el a szemeteket, ez nem 9 éveseknek készült történet lesz,ám! 
Szóval..a történet főszereplője: Melissa Osborn, 16 éves lány. Magának való, apukája tudós, aki mindenféle természet feletti dolgokat kajtat. Anyja, a mai napig nem tudják hol van..egy nap elindult dolgozni, utána sohasem tért haza..
Ebben a történetben lesznek zombik, vámpírok, és bármilyen természet feletti lények, amiket csak el tudtok képzelni! És ezeket csak 2 lány tudja majd megállítani, hogy ne öljék meg az emberi fajt..

Ennyit szerettem volna mondani, jó olvasást!